Ha a sah befut az erdőbe, egyenként rázzátok meg a fákat, hogy lepotyogjon az ágak közül. Ha a sah, mint a halak megül a folyó fenekén, legyetek háló, ami kihalássza onnan. Ha a sah a sivatagba menekül, menjetek utána, szitáljátok át a homokot és emeljetek fel minden követ, hátha ott rejtőzik. Ha a sah szárnyakat növeszt és felrepül az égmagosba változzatok sólymokká és szaggassátok szét. Ha a sah, mint a mormota bebúvik a földbe, legyetek ásó, ami kiforgatja onnan.”

„Amikor teljesítették megbízatásukat Dzsingisz akarata tovább űzte őket. Megparancsolta, hogy folytassák a háborút, menjenek, győzzenek le minden népet és keressék meg a Végső-tengert.”

Végül eljutottak Magyarország kapuihoz.

„Én, a kán, az emberek ura csodálkozom rajtad magyarok királya, hiszen már negyvenszer üzentem neked, de te egyszer se válaszoltál…A keleti végtelen tengertől minden az enyém, s most itt állok országod kapui előtt. Ezért fogadj el uradnak, gyere, hódolj meg előttem, igyál a mi fekete kumiszunkból és cserébe neked adom a napnyugati országokat, mind a Végső-tengerig.”
www.akonyv.hu
Mercator Stúdió

[ Forrás: www.akonyv.hu ]